A drum and bass ritmusoktól és a Duckshell dobos posztjától egészen a legmenőbb hazai és nemzetközi techno kiadókig — Sonic Rain karrierje elképesztő lendülettel ível felfelé. Zenéit olyan nevek pörgetik és támogatják, mint a Baugruppe90 vagy Pegassi, miközben a hazai szcéna igazi legendája, DJ Budai is az egyik legígéretesebb hazai tehetségként hivatkozik rá.
Interjúnkban a sokoldalú producerrel beszélgettünk a műfajváltásról, a zeneipari egyensúly megtalálásáról, a Sweet Nothing kiadónál érkező legújabb projektjeiről, valamint arról, mi vár rá a Bónusz Fesztivál színpadán és DJ Budai oldalán.
Hogyan indult a zenei utazásod, és mi volt az a konkrét pillanat vagy élmény, ami végleg a techno felé terelt?
Hat éves korom óta zongorázom és dobolok, úgyhogy a zene gyakorlatilag egész életemben jelen volt. Zenekarban is doboltam – a Duckshell dobosaként sokat turnéztunk Európában. Tizenhat évesen kezdtem el elektronikus zenével foglalkozni: apa laptopján, Logic- ban készítettem az első drum and bass zenéimet. Pár évvel később kezdtem el DJ- zni is, és 2023-ban adtam ki az első techno track-emet – addigra már egy éve techno zenéket játszottam a szetjeimben. Rengeteget hallgattam olyan előadókat, mint Chlar, Lars Huismann, FJAAK, Blame The Mono vagy Baugruppe90. Utóbbi különösen megfogott, mert a zenéjükben sok drum and bass-hatás érezhető – máig sokat játszom őket a szetjeimben, sőt, ők is támogatták már a saját zenéimet. Amint áttértem a technóra, azonnal éreztem, hogy megtaláltam a zenei otthonomat. Egy olyan közegre bukkantam, ahol a zenéim sokkal jobban működtek. Producerként is úgy érzem, hogy a technoban jobb vagyok – itt tudok igazán erős zenéket írni –, és DJ-ként is sokkal jobban szórakozom, amikor technót játszom. Konkrét pillanatot nehéz kiemelni, mert ez inkább egy fokozatos folyamat volt: egyre jobban megszerettem a zenét, a bulikat és az egész közeget, és ez a szerelem vitt át fokozatosan az egyik stílusból a másikba. Mostanában pedig azt élvezem igazán, hogy egyre több melodikus, dallamos elemet viszek be a zenéimbe.
Ha visszagondolsz az első fellépéseidre vagy kiadványaidra, mi az a legfontosabb tanulság, amit azóta megtanultál a zeneiparban?
Talán az, hogy fontos nem csak saját magadra gondolni, amikor zenét készítesz vagy játszol, hanem a közönségre is – és megtalálni a kettő közötti egyensúlyt. Az én fejlődésem éppen ebbe az irányba vitt: kezdetben inkább csak a saját ízlésemet követtem, és idővel tanultam meg jobban figyelembe venni mások ízlését is. Ha csak magadnak producerkedsz és csak magadnak játszol, nehéz lehet más embereket is megfogni a munkásságoddal. Ugyanakkor ha csak másoknak zenélsz, azt sem fogod igazán élvezni – és akkor sem fogsz tudni igazán jó zenéket írni vagy erős szetteket játszani. A kettő között kell megtalálni az egyensúlyt: hűnek maradni ahhoz, amit magad is szeretsz, de közben nyitottnak lenni arra is, hogy ez másokhoz is eljusson.
Nemrég olvasható volt Budai-val egy interjú, amiben külön kiemelt téged, mint az egyik olyan hazai tehetséget, akire most nagyon érdemes odafigyelni – megemlítve a zenéidet és azt a vagány szettet, amit utána játszottál. Milyen érzés volt ezt olvasni egy olyan legenda szájából, mint ő, és mennyire jelent ez neked szakmai visszaigazolást?
DJ Budai valóban egy legenda, úgyhogy nagy megtiszteltetés, hogy így gondol a karrieremre és a zenéimre. Egyébként ő maga hívott meg engem special guestként a 30 Years of Techno Budai All Night Long buliba, ami október 22-én lesz: ő nyitja az estét, aztán középtájt én játszom egy szettet, majd ő zárja a bulit. Nagyon várom már ezt az eseményt, és remélem, minél többetekkel találkozom majd ott!
Milyen meglepetésekre, közeledő kiadványokra vagy projektekre számíthat a közönség tőled a közeljövőben?
Nagyon jó kérdés! A Sweet Nothing, Pegassi kiadója nemrég felkért, hogy készítsek nekik egy új zenét, miután az előző, „Obsessed” című megjelenésem nagyon jól teljesített a kiadónál. Rengeteg pozitív visszajelzést kapott, és a streamingek, illetve az eladások is szépen alakultak. Az új zenét már be is fejeztem, úgyhogy nagyon remélem, hogy minél hamarabb megjelenhet – bár a pontos időzítés sajnos nem rajtam múlik. Jövő héten Lengyelországba utazunk a Freedom Parade-re zenélni, amit már nagyon várok. Gombás Petivel és a csapatával megyünk, akik a Kindergarten bulisorozatot szervezik. Emellett van még kiadatlan zeném, amiket a közeljövőben szeretnék megjelentetni. Ha követtek Instagramon, hamarosan érkezik erről a hír. És persze budapesti bulikból sem lesz hiány: nyár után lesz néhány fellépésem, köztük pedig idén ismét ott leszek a Bónusz Fesztiválon is.
Ha választhatnál bármilyen klubot vagy fesztiválszínpadot a világon egy prime time szettre, hol játszanál a legszívesebben?
Ha bárhol játszhatnék prime time szettet, az a Kappa Futur Festival Futur színpada lenne.
Ki az a magyar DJ vagy producer, akit te látsz most nagyon erősnek, és kinek adnád át a stafétát a következő interjúnkhoz?
Jay Lumen jó barátom, sokat szoktunk beszélgetni és imádom a zenéit – ő is egy igazi legenda, aki már régóta és magas szinten viszi a karrierjét. Szívesen látnám őt is egy interjúban ezen a platformon.
Köszönjük Sonic Rainnek a beszélgetést, és sok sikert kívánunk a lengyelországi Freedom Parade-hez, a közeledő Sweet Nothing megjelenéshez, valamint az októberi DJ Budai All Night Long fellépéshez és a Bónusz Fesztiválhoz!
A stafétát pedig természetesen átvesszük: hamarosan felkeressük Jay Lument, és nagyon bízunk benne, hogy ő is megtisztel minket egy interjúval!